Rendszeres szűrővizsgálattal és oltással megelőzhető az egyik legveszélyesebb nőket érintő betegség, a méhnyakrák. Erre hívja fel a figyelmet január 22. és 28. között az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét.
– Aki rendszeresen jár nőgyógyászhoz, az biztosan nem marad le a méhnyakrák-szűrésről, hiszen mindennapi munkánk során ez a leggyakoribb beavatkozás. Egyszerű, gyors és fájdalommentes vizsgálat, amitől nem szabad félni. A méhnyakrák korai felismerésével és az egyre hatékonyabb kezeléseknek köszönhetően fel lehet épülni az egyébként halálos betegségből – hívja fel a figyelmet a szűrés fontosságára Póka Róbert, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A többségében 35 és 84 év közötti korú nőket érintő betegség legjelentősebb rizikófaktora az úgynevezett onkogén humán papillomavírusok (HPV) tartós jelenléte a méhnyak szöveteiben. Magyarországon évente átlagosan 1200 új méhnyakrákos eset fordul elő. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Nőgyógyászati Onkológiai Tanszékén 2016-ban 88 új méhnyakrákos eset kezelését végezték. A Klinikai Központ régiós jelentőségéből fakadóan ez az esetszám nem csak Debrecen és vonzáskörzetének betegeit, hanem az északkelet-magyarországi régióból beutalt esetek is jelenti.
A professzor tapasztalatai szerint a nők többsége nem mulasztja el a szűrést, de úgy látja, hogy akkor veszik igazán komolyan annak fontosságát, ha az ismeretségi körben előfordul egy-egy méhnyakrákos eset, vagy rákbetegségben meghal egy hozzátartozó. A méhnyakrák veszélyességét mutatja, hogy a korai stádiumok kivételével többnyire a beteg halálához vezet, viszont az I. stádiumban diagnosztizált betegek több mint kilencven százaléka meggyógyul.
Hazánkban a nemi élet kezdetétől 65 éves korig javasolt az évenkénti méhnyakrák-szűrés. A klasszikus szűrővizsgálattal az elváltozások még csírájukban felismerhetők és hatékonyan kezelhetőek. Emellett az innovatív megoldásoknak köszönhetően a diagnosztikában jelentős minőségi fejlődést biztosít a folyadékalapú sejttani vizsgálat: ez már a HPV-vel fertőzött sejtek osztódási képességét is pontosan képes meghatározni.
A rendszeres szűrővizsgálatok mellett további védelmet jelent az oltás, mely a megelőzés legbiztosabb módja. Ma már többféle oltóanyag van forgalomban, és az egészségbiztosítás is fedezi ezt a lehetőséget a 13 éves lányok számára. Amennyiben a védőoltásra nem kerül sor még a nemi élet megkezdése előtt, a vakcina beadásával akkor is jelentősen csökkenthető a méhnyakrák kialakulásának gyakorisága. A védőoltástól függetlenül, különösen a fiatal korban fontos a rendszeres citológiai vizsgálat.
A méhnyakrák az első olyan rosszindulatú daganat, ami vakcinával megelőzhetővé vált. Emiatt, és az egyre biztatóbb kezelési megoldások okán Póka Róbert bizakodó a betegség legyőzésének esélyeivel kapcsolatban.
– Hosszú távon arra számítok, hogy a méhnyakrák, ha nem is tűnik el teljesen, de olyan ritka betegséggé válik, mint a himlő. Ehhez fontos, hogy a társadalom minél nagyobb hányada, fiúk és leányok egyaránt védetté váljanak a HPV-vel szemben – hangsúlyozza Póka Róbert.
Hozzátette: a HPV-vakcinák éppen 10 éves története mára olyan adatokat mutat, melyek szerint drámai mértékben csökkent a méhnyak rákmegelőző állapotainak gyakorisága. Meggyőződése szerint nem kell újabb 10 évet várni ahhoz, hogy a méhnyakrák előfordulási gyakoriságának csökkenésében is megmutatkozzon ez a változás.
A professzor elárulta, hogy a legújabb kutatások szerint már lehetőség van az immunrendszer olyan célzott befolyásolására is, amelyen keresztül az előrehaladott méhnyakrákos betegek saját immunsejtjeit lehet a HPV-fertőzött sejtek elpusztítására programozni a szervezeten kívül, majd azokat elszaporítva visszajuttatni a beteg szervezetbe. Másfél éve jelent meg az Egyesült Államokból az a tudományos beszámoló, amelyben ezzel a technológiával néhány olyan méhnyakrákos beteget is sikerült meggyógyítani, akiknek a betegsége már minden létező (műtét, sugárkezelés, kemoterápia) beavatkozás ellenére kiújult.
unideb.hu
