Az ultrahangot hazánkban a 80-as évek óta használják rutinszerűen a terhességi diagnosztikában. Az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint ez az egyetlen olyan képalkotó eljárás, amely biztonsággal alkalmazható a várandósság alatt, hiszen nem jelent veszélyt sem a magzatra, sem az édesanyára. A Debreceni Egyetem szakemberei egyedülálló kutatásukban azt vizsgálják, hogy az ultrahang mennyire okoz tartós változásokat a fejlődő agyban.
Ilyen irányú kutatás még nem zajlott sehol a világon, mely során teljesen más megközelítésben vizsgáljuk az ultrahang esetleges hatását, mint a többi kutatócsoport. Az eljárás során egerekben, még éretlen embrionális agyi idegsejteket jelölünk meg úgynevezett transzgenikus módon, majd a vemhes egereknél hasonló ultrahangos vizsgálatokat végzünk el, mint amilyet az embereknél a rutin terhességi ellenőrzések során végeznek – mondta a hirek.unideb.hu-nak Mészár Zoltán, az Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet adjunktusa.
A kutatást vezető szakember kiemelte: a transzgenikus technológiák az elmúlt 15-20 évben az idegtudományok robbanásszerű fejlődését eredményezték. Az állatok génállományának genetikai módosításával vált lehetővé a Debreceni Egyemen zajló kutatás is, melynek során az idegsejtek működésének kísérletes manipulációját követő elváltozásokat már az embrionális fejlődéstől kezdődően meg tudják figyelni.
– A megjelölt idegsejtek nyúlványrendszereiben történő változásokat nagy felbontással, 3 dimenziós térben, digitálisan tudjuk nyomon követni. Két agyterületre koncentrálunk: a hippocampusra és a frontális lebeny limbikus területeire, melyek a memória, a tanulási folyamatok és az alapviselkedések szabályozásában vesznek részt – magyarázza az adjunktus.
Léteznek olyan betegségek, amikor az idegsejtek nyúlványrendszere kezd el pusztulni, vagy az idegrendszer hálózata kezd el leépülni. Elkezdődtek már az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór őssejtes terápiájára irányuló próbálkozások, melyekhez kísérleteinkkel adatokat tudunk szolgáltatni, például hogy az ultrahang stimulus kedvezően hat-e a neuronok fejlődésére – fogalmaz Papp Tamás.
Ferenczi Zsuzsanna a kutatás egyik lehetséges következő lépését abban látja, amikor már az ultrahang kifejlett idegsejtekre való hatását vizsgálják, akár neurológusok és idegsebészek bevonásával. A fiatal kutató arra kíváncsi, hogy felnőtt és idős emberek idegsejtjeire is ugyanolyan hatással van-e az ultrahang, mint a fejődésben lévő magzatai idegsejtekre?
A mindössze fél éve tartó kutatás kísérletei még folyamatban vannak, de az előzetes eredményekből a szakemberek számára úgy tűnik, hogy az ultrahang stimulálja a fejlődő idegsejteket, mely tartós morfológiai változást eredményez.
Az idegsejtek nyúlványrendszerében 10 százalékos felszínnövekedést tapasztaltunk, nőtt a receptív mezejük. Azt biztosan tudjuk, hogy egy átmeneti változást mindig okoz egy ultrahangvizsgálat, hiszen már a fejlődő idegsejtek is érzékenyek és reagálnak a mechanikai hatásokra. Az viszont meglepő, hogy már egy viszonylag rövid ultrahang stimulus tartós, több napos hatást eredményez, ami az idegsejtek fejlődésének életében nagyon hosszú időt jelent – ismertette az eddigi eredményeket Mészár Zoltán.
A kutatás Papp Tamás és Ferenczi Zsuzsanna, az Orvosi Képalkotó Klinikai munkatársainak együttműködésével zajlik. A fiatal orvosok szerint az alapkutatás eredményei hozzájárulhatnak és plusz ismeretanyagot szolgáltathatnak annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a diagnosztikában használt ultrahangot hogyan lehet terápiás célokra használni egyes központi idegrendszeri betegségek prognózisának javítására.
