A monetáris tanács ellenszavazat nélkül támogatta az alapkamat tartását

Gazdaság

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül támogatták az alapkamat 0,90 százalékon tartását a legutóbbi, július 24-i kamatdöntő ülésen – derül ki a szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.

A tanács tagjai szintén ellenszavazat nélkül döntöttek arról is, hogy az egynapos jegybanki fedezett hitel kamata és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,90 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalékon marad.

A monetáris tanács újra megerősítette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció.

A testület megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges.

Az inflációs cél fenntartható elérése az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával továbbra is 2019 közepétől várható – állapították meg a tanácstagok.

A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs alapfolyamatok a jegybanki várakozással összhangban alakultak: a júniusi infláció enyhén meghaladta a 3 százalékot, míg a maginfláció nem változott az előző hónaphoz képest. A testület tagjai a jegyzőkönyv szerint kiemelten figyelik az alternatív forgatókönyvek esetleges bekövetkezésének valószínűségeit.

A tanácstagtagok szerint a jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel. Kiemelték, hogy fokozott figyelemmel kísérik a nemzetközi és hazai piaci folyamatokat az inflációs cél elérése és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel kell követni az Európai Központi Bank monetáris politikai döntéseinek hatását.

A jegyzőkönyvben felidézték, a grémium fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját. Emellett a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.

A monetáris tanács tagjai megerősítették: a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.

A magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, dinamikus növekedés mellett az ország külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége tartósan magas – összegezte az MNB. Ami a jövőt illeti, a gazdasági növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódik, a kibocsátás alakulásában továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének – állapították meg.