A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság (VMRFK)
Baleset-megelőzési Bizottsága és a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány közösen rendezett Két kéz, két láb, két keréken elnevezésű versenyén az óvodások összemérték a tudásukat, játszottak és tanultak is.
A VMRFK Söptei úti objektumában járunk, a kissé tán szigorú hangulatú épületkomplexum szépen felújított Szent László termében. A terem a nézőtér méretét tekintve akár kisebb labdarúgó-mérkőzések megrendezésére is alkalmas volna, ám ezúttal gyerekek lepik el, versenyeznek éppen.
ÖT ÁLLOMÁS – ÖT FELADAT
Az óvodások a Két kéz, két láb, két keréken elnevezésű versenyen vesznek részt. Hat nemzetiségi óvodából érkezett a versenyre kilenc négy-négy fős csapat, ők igyekeznek számot adni arról, mit tudnak a KRESZ-ről és a biztonságos közlekedésről. Öt feladatot kell teljesíteniük öt állomáson.
– Nagyon fontos, hogy a nemzetiségi óvodákat is bevontuk a játékba. A rendezvények általában kicsit Szombathely-központúak, de most jöttek Felsőcsatárról és Pornóapátiból is, a többiek szombathelyi horvát és német nemzetiségi óvodákból érkeztek – tájékoztat Kovács Vanda őrnagy, a bizottság titkára, az esemény egyik főszervezője.
Kezdetét veszi a játékos verseny, mi is elsétálunk az első állomáshoz, ahol közlekedési táblák felismerése a feladat. A csicsergő, izgatottan magyarázó kicsiken látszik, hogy felkészültek, mert hol szabatosabban, hol egy kicsit kócosabban, de a legtöbben pontosan elmondják, hogy melyik tábla mire figyelmezteti a közlekedőket. Megyünk a következő állomásra, ahol egy nagy dobozból megannyi kütyü közül kell kiválogatni, hogy melyek a kerékpár kötelező tartozékai. Figyelem: nem az ajánlott, hanem a kötelező tartozékokról van szó. Ha olykor egy-egy kisgyerek megakad, akkor Kajus István százados próbálja finoman a helyes válasz irányába terelgetni. Hiszen a végső cél az, hogy minden óvodás pontosan tudja, mely tartozékok nélkül tilos biciklivel útnak indulnia.
– Gyakran megesik, hogy amikor a család együtt kerékpározik, akkor a gyerekek figyelmeztetik a szülőket arra, ha valami hiányzik a biciklijükről, nincs rajta csengő vagy prizma – teszi hozzá Kovács Vanda. – Jó érzés visszahallani ezeket a történeteket, mert kiderül belőlük: az ilyen jellegű versenyeken, bemutatókon már az óvodások, kisiskolások is biztos tudásra tettek szert.
A KICSIK IS FELKÉSZÜLTEK
A harmadik asztalnál nyüzsög egy csapat, ott időre kell kirakniuk egy-egy közlekedési táblát ábrázoló képet, hatalmas kockák azonos oldalait egymás mellé forgatva.
– Érdekes – mondja az őrnagy –, hogy amíg az óvodások ezt a feladatot jobb térlátásuk miatt pillanatok alatt megoldják, az iskolásoknak, a felsősöknek és középiskolásoknak egy kicsit törniük kell rajta a fejüket.
A negyedik állomáson ugyancsak közlekedési táblákat kell kirakni, de ott nincs szükség a térlátásra, inkább csak arra, hogy valaki jól tudja a legkacifántosabb formákat is egymásba illeszteni. Ezek a táblák amolyan puzzle-szerűen vannak felszabdalva. Ennél az asztalnál sem csak a feladat a fontos, legalább annyira lényeges a beszélgetés a közlekedési táblákról, a KRESZ szabályairól, a közlekedés biztonságáról. A kicsik nyelvén, de nagyon pontosan.
– Néha egészen meglepő, hogy a gyerekek nemcsak azt mondják, hogy igen, ez egy stoptábla – mesél a tapasztalatokról Burics Róbert zászlós –, hanem néhányan azt is tudják, hogy a hivatalos neve: Állj!, Elsőbbségadás kötelező! És azt is pontosan elmondják, mit kell csinálni, ha ilyen táblához ér valaki.
Végül irány az udvar, ahol az alkalmi ügyességi/KRESZ pályán haladnak a versenyzők, és a tanultak szerint megállnak a felrajzolt gyalogátkelőhely, leánykori nevén: zebra előtt, kerülgetik a bójákat, billegnek, haladnak, figyelnek a szabályokra.
– Rendezvényünk célja, hogy a gyerekek minél kisebb korban megismerkedjenek a közlekedési szabályokkal, hogy mire felnőnek, már balesetmentesen közlekedjenek – ismerteti az udvaron László Péter alezredes, a VMRFK közlekedésrendészeti osztályvezetője. – Errefelé már az óvodákban és az iskolákban is nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusok arra, hogy a gyerekek megismerjék a közlekedési szabályokat. Mi örülünk annak, hogy már a kicsik is ilyen felkészültek.
Zajlik a verseny, és akinek éppen nem akad dolga, az egy közlekedésbiztonsággal kapcsolatos gyermekrajzpályázat műveit nézheti meg. Bájosan bukdácsoló figurák veszélyes közlekedési helyzetekben. Az egyik képen szarvasok rohannak át az úton, a másikon úttestre pattogó labda után szalad egy kisfiú. Rácsodálkozhatnak aztán egy asztalon izgő-mozgó robotra, utánozhatják a mozdulatait, és a robot alaposan megmozgatja a kicsiket. Odébb testpáncélt, sisakot próbálhatnak fel, kezükben műanyag fegyverrel játszhatnak rendőrt.
GYŐZÖTT A PIPITÉR!
Közben Kovács Vanda azt mondja, nem lehet elégszer beszélni a biztonságos közlekedésről, és minél inkább törekedni kell a szemléltetésre, a tudás élményszerű átadására. Meséli: sokszor megkérdezi a gyerekektől, miért kell fejvédő sisakot használniuk a kerékpárosoknak. A válasz gyakran az: mert a rendőr megbünteti azt, aki nem használja. Ilyenkor Kovács Vanda elővesz egy mini kerékpárossisakot, amibe beletesz egy tojást, majd leejti a földre, és általános meglepetésre a tojás nem törik el. Aztán leejt egy tojást a földre immár sisak nélkül, ami persze széttörik. Valahogy így vésődik be a kicsik fejébe legjobban, miért is kell sisakot használniuk biciklizéskor.
Aztán vége a versenynek, következik a díjkiosztás. A VMRFK Baleset-megelőzési Bizottsága és a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány jóvoltából nemcsak a győztesek, de még a vesztesek is rengeteg ajándékot kapnak. KRESZ-társasjátékot, mesekönyvet, labdát, ügyességi játékokat és még óvodánként egy-egy kerékpárt is. Miközben a gyerekek az ajándékok körül zsizsegnek, mi a győztes csapat, a szombathelyi Pipitér Óvoda kísérőit, Horváthné Farkas Beáta és Schauerné Tóth Ramóna óvodapedagógusokat kérdezzük arról, náluk vajon a mindennapok során is rendszeresen tanulják-e a gyerekek a biztonságos közlekedés szabályait.
– Ennyire direkt módon, mint ahogy erre a rendezvényre készültünk, nem tanulunk a biztonságos közlekedésről és a KRESZ szabályairól – mondják –, bár az utóbbi két hetet elég intenzíven ezzel töltöttük. De amikor sétálunk az utcán, és találkozunk a közlekedési helyzetekkel, táblákkal, akkor mindig beszélünk ezekről, valamint található az udvaron egy mini KRESZ-pálya is, ahol gyakran játszanak a gyerekek. Amúgy pedig elég változatos közlekedési eszközöket használnak a közlekedésben. Van, akit autóval hoznak a szülei, van, aki kerékpárral, rollerrel érkezik, és van, ki gyalog jön az óvodába, és így sokféle tapasztalatról lehet velük beszélni. Mi is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi élet hasznos szabályaival már korán találkozzanak.
Lassan hazafelé indulnak a csapatok, viszik magukkal a játékokat és a tudást, és visznek magukkal még valamit, amit úgy hívnak: biztonság.
TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: MAROSFALVI PÉTER
