A mai világban egyre fontosabbak a digitális készségek. Az Unión belül mégsem történt jelentős előrelépés az elmúlt években a felnőtt európaiak digitális kompetenciájának javítása terén. Bár a Bizottság iránymutatással szolgált és támogatást nyújtott a tagállamoknak, mégis viszonylag kevés uniós finanszírozású projekt irányult kifejezetten a felnőttek alapvető digitális készségeire. Az Európai Számvevőszék áttekintése azt vizsgálja, mit tett eddig az Unió a felnőttek digitális készségeinek fejlesztése érdekében, és mik a tervei a 2021–2027-es időszakra.
2019-ben több mint 75 millió munkaképes korú európai felnőtt nem rendelkezett még alapvető digitális készségekkel sem. Ez különösen az idősebbekre, az alacsony iskolai végzettségűekre és a munkanélküliekre volt jellemző. Ugyanakkor manapság a munkahelyeknek már több mint 90%-a igényel legalább alapszintű digitális készségeket.
„A COVID-19 világjárvány még inkább rávilágított arra, milyen fontosak mindenki számára az alapvető digitális készségek – jelentette ki Iliana Ivanova, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. – Megfigyelhető, hogy a magasabb szintű digitális készségekkel rendelkező felnőttek könnyebben találnak munkát és többet is keresnek, mint a kevésbé képzettek. Áttekintésünkből kiderül, hogy az Unió már régen felismerte, milyen fontosak az alapvető digitális készségek mindenki számára, de még mindig sok a tennivaló. A pillanat tehát igen alkalmas arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljön ez a probléma, és remélem, hogy fő érdekelt feleink hasznosnak találják majd áttekintésünket az új, 2021–2027-es programozási időszak kezdetére való felkészülés során.”
Az oktatás és a szakképzés tagállami hatáskörbe tartozik. Az alapvető digitális készségekkel rendelkező, illetve nem rendelkező felnőttek közötti úgynevezett digitális szakadék azonban jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamok között. A Bizottság által használt mutatók szerint az elmúlt években nem javult jelentősen az alapvető digitális kompetencia szintje a tagállamokban.
2015 óta a Bizottság több intézkedést hozott a polgárok digitális készségeinek javítása érdekében. Ennek eredményeként 2016 és 2018 között egy kapcsolódó kezdeményezés, az ún. „digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció” keretében indított tagállami projektek közel 11 millió, különféle korcsoportokhoz tartozó európainak adtak lehetőséget digitális jártasságuk javítására. A kedvezményezettek mintegy fele azonban általános vagy középiskolai diák volt, és nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezek a tevékenységek végül milyen hatást gyakoroltak a kezdeményezés célkitűzéseire.
A konkrétan a felnőttek alapvető digitális készségeit célzó tevékenységek általában szélesebb körű kezdeményezések részét képezik. Emiatt általában lehetetlen megállapítani, összesen mennyi uniós forrást fordítottak erre a területre egymagában. A rendelkezésre álló adatok azonban arra engednek következtetni, hogy viszonylag kevés finanszírozás jut kifejezetten a felnőttek digitális továbbképzésére: például hiába van szó kiemelt területről, a tagállamokban kifejezetten a digitális képzést célzó projektek a 2014–2020-as időszakban csupán mintegy 2%-át tették ki a teljes ESZA-támogatásnak.
A 2021–2027-es időszakra a Bizottság első alkalommal határozott meg konkrét célt, mégpedig azt, hogy a 2019-es 56%-ról 2025-re 70%-ra nőjön az alapvető digitális készségekkel rendelkező polgárok aránya. A jogalkotók és a programok kidolgozásában, illetve végrehajtásában részt vevő hatóságok támogatása érdekében a számvevők rámutatnak néhány kihívásra, mégpedig a következőket illetően: a jövőbeli uniós programokra meghatározott összegek elosztása, a részcélok és mérföldkövek meghatározása, valamint a digitális készségek következetes értékelése a folyamatosan változó digitális környezetben.
Háttérinformációk
Áttekintésünk nem egy ellenőrzés eredményeként, hanem főként a nyilvánosság számára hozzáférhető információk elemzéséből született. A dokumentum nem tartalmazza a Bizottság által e területen tett intézkedések értékelését és ajánlásokat sem fogalmaz meg. Számvevőink bemutatják, hogyan fejlődtek az alapvető digitális készségek a munkaképes korú (25–64 éves) felnőttek körében a közelmúltban, és eközben milyen uniós fellépésekre került sor e területen 2010 óta, de különösen az elmúlt öt évben. Az Európa 2020 – az Unió 2010–2020-as időszakra szóló, hosszú távú, magas szintű stratégiája – hét kiemelt kezdeményezésének egyikeként jelölte meg az európai digitális menetrendet. Az Uniónak tehát abban is szerepe van, hogy segítse a tagállamokat az olyan közös kihívások kezelésében, mint az idősödő társadalmak, a készséghiány, a technológiai fejlődés és a globális szintű verseny.
„A digitális készségek alacsony szintjének javítására irányuló uniós intézkedések” című, 2/2021. sz. számvevőszéki áttekintés 23 nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján (eca.europa.eu).
A Számvevőszék részt vesz a „Munkaerő 2030 – kihívások és lehetőségek” elnevezésű EUROSAI együttműködési projektcsoportban, amely a világ előtt álló globális, technológiai és demográfiai változásokat és azoknak a gazdaságilag aktív népességre gyakorolt hatásait vizsgálja. A tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei több párhuzamos ellenőrzést indítottak a témában, és ez az áttekintés is a munkacsoport zárójelentésének részét képezi majd.
