Az Európai Bizottság ma elindította az uniós adópolitika bizonyos területeire vonatkozó döntéshozatal reformját célzó vitát. Adóügyekben a döntéshozatalhoz jelenleg a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség. Gyakran előfordul, hogy alapvető fontosságú adóügyi kezdeményezésekről nem sikerül egyhangúlag dönteni, ami azzal a következménnyel jár, hogy bizonyos, a növekedés, a versenyképesség és a méltányos adózás szempontjából kulcsfontosságú javaslatok akár évekre elakadnak a döntéshozatali folyamatban.
A ma közzétett bizottsági közlemény annak előmozdítására szolgál, hogy a közös adópolitika egyes területein a döntéshozatal – a legtöbb egyéb uniós szakpolitikai területhez hasonlóan – minősített többségi szavazással és az Európai Parlament teljes körű bevonásával történjen. A minősített többségi szavazás útján a tagállamok gyorsabban, eredményesebben és demokratikusabb módon tudnának kompromisszumra jutni az adózási kérdéseket illetően. Mivel a demokratikusan megválasztott Európai Parlament jelenleg csak konzultatív szerepet tölt be a döntéshozatali folyamatban, a reformnak köszönhetően nagyobb mértékben érvényre jutna a polgárok véleménye és az elszámoltathatóság szempontja is.
A Bizottság javaslata nem hozna változást sem az EU által az adózás területén gyakorolt hatáskörök, sem pedig a tagállamok azon joga tekintetében, hogy belátásuk szerint határozzák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társasági adó vonatkozásában. Célja ehelyett az, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy a közös kihívások gyorsabb kezelése érdekében hatékonyabban gyakorolhassák a már megosztott szuverenitásukat.
Mai közleményében a Bizottság arra kéri a tagállami vezetőket, az Európai Parlamentet és az egyéb érdekelt feleket, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy négy lépésből álló folyamat eredményeként minősített többségi szavazásra térjen át a döntéshozatal. Az első lépésben azokat az intézkedéseket érintené az áttérés, amelyek az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem terén folytatott tagállami együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás javítására irányulnak, illetve az uniós vállalkozásokat érintő adminisztratív kezdeményezésekhez kapcsolódnak.
