A cseh parlamenti felsőház, a szenátus is jóváhagyta szerdán a nyugdíjtörvény módosítását, amely alapján a jövőben nagy infláció esetén jóval kisebb mértékben növekedhetnek a nyugdíjak, mint eddig.
A sokat vitatott és társadalmi indulatokat kiváltó jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges. Petr Pavel, a csütörtökön hivatalba lépő új cseh köztársasági elnök közölte, hogy álláspontját pénteken hozza nyilvánosságra. Az eddig hatályos szabályok szerint a tavalyi kétszámjegyű infláció következtében júniusban átlagosan 1770 koronával (29 205 forint) kellene megemelni a nyugdíjakat. A mostani törvénymódosítás után azonban az átlagos nyugdíjemelés csak 760 korona (12 540 forint) lesz.
A kormánypártoknak a 81 tagú szenátusban több mint hatvan szenátora van, akiknek többsége támogatta a képviselőház által már megszavazott törvénymódosítást. Néhány kormánypárti szenátor viszont elsősorban azért szavazott a módosítás ellen, mert törvénytelennek tartják annak gyorsított eljárásban történt elfogadását. A kormánypártok szerint a nyugdíjak emelésének mérséklésére azért van szükség, hogy stabilizálhassák a közkiadásokat. Az állam az idén ezzel 19,4 milliárd koronát takarít meg. Az ellenzék szerint azonban a jobbközép kormány döntésével “meglopja” a lakosság védtelen, több mint hárommillió fős csoportját. Mind a törvénymódosítást, mind az elfogadás módját gyorsított eljárásban alkotmányellenesnek tartják, és már bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak felülvizsgálatért.
Josef Stredula, a cseh-morva szakszervezetek konföderációjának elnöke bejelentette, hogy március végén országos tiltakozóakciót tartanak Prágában a kormánypártok által keresztülvitt döntés miatt. Az eddig érvényes szabályozás szerint a múlt évi infláció nyomán júniusban 11,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, most azonban várhatóan csak 2,3 százalékos lesz az emelés. Ez csak 15 milliárd koronával terheli meg az államkasszát, míg az eddig érvényes szabályozás szerint ez a tétel 34,4 milliárd koronát tenne ki. A jövő évben pedig az eddigi szabályok szerinti 58,8 milliárd korona kiadás helyett az államnak csak 15,8 milliárd koronás pluszkiadással kell számolnia.
