2019. nyári gazdasági előrejelzés: a pozitív növekedési kilátásokat beárnyékolják a külső tényezők jelentette kockázatok

Európa

A növekedésből várhatóan minden tagállam kiveszi a részét. Az európai gazdaság rövid távú kilátásaira azonban külső tényezők – köztük globális kereskedelmi feszültségek és számottevő politikai bizonytalanság – árnyéka vetül. Ezek továbbra is gyengítik az üzleti bizalmat a nemzetközi kereskedelem ingadozásainak leginkább kitett feldolgozóiparban, és az előrejelzések szerint az év hátralévő részében rontják majd a növekedési kilátásokat.
Mindezekre tekintettel a 2019. évi nyári előrejelzés a tavaszihoz hasonlóan 1,4%-os GDP-növekedést prognosztizál idén az Unió egészében, 2020-ban pedig – szintén változatlanul – 1,6%-os bővüléssel számol. A gazdasági növekedést továbbra is a belső kereslet és különösen a háztartások fogyasztása hajtja Európában, amit a változatlanul élénk munkaerőpiac is támogat. Az előrejelzések szerint idén és 2020-ban is az összes uniós tagállam GDP-je bővülni fog, de egyes területeken (pl. Közép- és Kelet-Európában, Máltán és Írországban) számottevően nagyobb lesz a növekedés, mint másutt (pl. Olaszországban vagy Németországban).

A Bizottság az uniós inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal csökkentette az idei év és 2020 vonatkozásában, főként az alacsonyabb olajárak és a némileg gyengébb gazdasági kilátások miatt. Valószínűsíthetően a harmonizált fogyasztóiár-index alapján mért infláció 2019-ben 1,5%, 2020-ban pedig 1,6% lesz az Unió egészében (tavaszi előrejelzés: 1,6% és 1,7%).

Magyarországra az előrejelzés 2019-re 4,4%-os, 2020-ra viszont kisebb mértékű, 2,8%-os GDP-növekedést prognosztizál. Ami a harmonizált fogyasztóiár-index alapján mért infláció (HICP-infláció) mértékét illeti, az előrejelzés 2019-re és 2020-ra is 3,2%-kal számol.

A globális gazdasági kockázatokat illetően az USA és Kína közötti gazdasági konfrontáció elhúzódása, valamint az USA kereskedelempolitikája körüli nagy fokú bizonytalanság következtében folytatódhat és más régiókat és ágazatokat is érinthet a világkereskedelem és a feldolgozóipar jelenlegi visszaesése. A Közel-Keleten tapasztalható feszültségek miatt jelentősen megemelkedhetnek az olajárak. Az Európai Unión belül továbbra is komoly bizonytalanságot okoz a brexit. Arra is számítani lehet, hogy az üzleti bizalom csökkenése és – ha tartósnak bizonyul – a feldolgozóipar gyengélkedése átgyűrűzhet más ágazatokra, és ronthatja a munkaerőpiaci feltételeket, a magánfogyasztást és végső soron a növekedést.