Európa számokban: egészségügyi költések a GDP arányában

Európa

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben ismertette összeállítását arról, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan az egészségügyre. Ez – ahogyan a teljes egészségügy szabályozásának és felépítésének meghatározása – tagállami hatáskör, így nagy a szórás e tekintetben az uniós országok között.

A szám – amelyet nemzetközileg is fontos egészségügyi mutatószámként használnak – megmutatja, hogy egyes országokban a teljes nemzeti bevétel milyen hányada megy el egészségügyi kiadásokra. Általánosságban az látható, hogy a tehetősebb országokban arányosan többet költenek az egészségügyre, mint az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országokban.

Túlságosan messzemenő következtetések levonásához azért kevés csak ennyit nézni. Az adat ugyanis magában foglalja az egészségügyi közkiadásokat (tehát az állam költéseit) és emellett a magánemberek („out-of-the pocket”) költését is; nem egy főre, hanem a teljes GDP-re vetítve mutatja a költéseket (a magas egy főre eső GDP-vel rendelkező Luxemburg például ezért van GDP-arányosan a sereghajtók közt); és a különböző árak is torzítják a képet. (További statisztikákat is lehet találni az Eurostat oldalán az árnyaltabb képhez.)

 

Nincsen egyértelműen jó szám

Mivel minden tagállamban más az egészségügy rendszere – függően attól például, hogy hány biztosítóval működik a modell, mekkora a magán- és közkiadások aránya, vagy milyen hajlandósággal mennek el az emberek egészségügyi szolgáltatókhoz –, nehéz meghatározni egyetlen célszámot az egészségügyi költések GDP-arányos nagyságára. Nem lehet egyértelműen megmondani, mi lenne az ideális ráfordítási szint. A trendeket vizsgálva mindenesetre elmondhatjuk, hogy az Eurostat adatai szerint a mostani adatszolgáltatás előtti öt évben Ciprus és Görögország kivételével mindenhol nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya – ahogy a legtöbb országban a GDP is nőtt, így láthatóan nőtt a szektor mérete. Az uniós szinten mért átlagos 10% – az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO adatai alapján – egyébként teljesen egybevág a világátlaggal.

Az egészségügy uniós támogatása

Bár az egészségügy menedzselése nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU támogatja és segíti is a tagállamok ehhez kapcsolódó tevékenységét és együttműködését, és a vonatkozó szabályokat is igyekszik mindinkább támogatóvá alakítani. A tagállamok jelentős uniós forrásokat fordítanak a szektor fejlesztésére a strukturális és beruházási alapokból, emellett az EU külön egészségügyi programot is működtet már évtizedek óta. Az aktuális, 2014-2020-ra szóló EU egészségügyi program pedig összesen közel 450 millió eurós, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető támogatással járul hozzá a tagállamok egészségügyi területen történő együttműködéséhez és a terület fejlesztéséhez.