Az Európai Bizottság a mai napon közzétette 2020. téli gazdasági előrejelzését. Az előrejelzés szerint az európai gazdaság a stabil és mérsékelt növekedés pályáján marad. Az euróövezetet az euró 1999-es bevezetése óta a leghosszabb tartós növekedési időszak jellemzi. Az EU egészét tekintve a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben várhatóan kismértékben, 1,4%-ra mérséklődik a 2019-es 1,5%-hoz képest. A 2020. évi inflációs előrejelzés a 2019. őszi gazdasági előrejelzéshez képest 0,1 százalékponttal, 1,5%-ra emelkedett. A 2021-re prognosztizált infláció változatlanul 1,6%.
Magyarország esetében az előrejelzés az uniós átlagnál nagyobb, de csökkenő tendenciájú GDP-növekedést vetít előre: míg 2019-ben a bizottsági becslés szerint 4,9%-kal nőtt a GDP, addig a jelentés 2020-ra 3,2%-os, 2021-re pedig 2,8%-os GDP-növekedést prognosztizál. Ami a harmonizált fogyasztóiár-index alapján mért infláció (HICP-infláció) mértékét illeti, az előrejelzés 2020-ra 3,3%-kal, 2021-re pedig 3,1%-kal számol.
A folyamatos munkahelyteremtés, az erőteljes bérnövekedés és a támogató politikák kombinációja segítheti az európai gazdaságot abban, hogy fenntartsa a mérsékelt növekedés pályáját. A lakossági fogyasztás és a beruházások – különösen az építőipar területén – továbbra is ösztönözni fogják a gazdasági növekedést. Az európai gazdaság számára előnyösek lehetnek a még inkább expanzív és növekedésbarát költségvetési politikák – várhatóan számos tagállamban jelentősen növekedni fog a közberuházások száma –, valamint az egyes euróövezeti tagállamokban jellemző kedvezőbb finanszírozási feltételek pozitív továbbgyűrűző hatásai. Ezenkívül a feldolgozóipar a stabilizálódás halvány jeleit mutatja, a csökkenő globális kereskedelmi forgalom pedig elmozdulhat a mélypontról. Ezek a tényezők lehetővé teszik az európai gazdaság további bővülését, ugyanakkor nem tűnnek elégségesnek a növekedés felgyorsulásához.
Ami a lefelé mutató kockázatokat illeti, az Egyesült Államok kereskedelempolitikáját övező nagy fokú bizonytalanság továbbra is akadályozza, hogy az üzleti hangulat szélesebb körben javuljon. Szintén jelentős a bizonytalanság az Egyesült Királyság és az EU közötti partnerség jövőjét illetően. Az új koronavírus megjelenése és annak a közegészségügyre, a gazdasági tevékenységre és a kereskedelemre gyakorolt hatása – különösen Kínában – új lefelé mutató kockázatot jelent. Az alapfeltevés az, hogy a járvány az első negyedévben fog tetőzni, és globális szinten viszonylag korlátozott mértékben fog kiváltani továbbgyűrűző hatásokat. Minél tovább tart azonban, annál nagyobb valószínűséggel fejt ki dominóhatást a gazdaságra. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok főként hosszú távúak, de rövid távon sem zárhatók ki.
Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
