Haladéktalanul tagjelölti státuszt kér az EP Ukrajnának és Moldovának

Európa

Az uniós állam- és kormányfőknek eleget kell tenniük történelmi felelősségüknek és világos politikai üzenetet kell megfogalmazniuk Ukrajna, Moldova és Grúzia számára.

  • Grúzia akkor lehessen tagjelölt, ha ehhez minden szükséges reformot végrehajtott
  • Nincs „gyorsított út” az uniós tagsághoz, a csatlakozás továbbra is érdemeken és a feltételek teljesítésén alapuló folyamat
  • Az Unió bővítése az EU saját érdeke is

A csütörtökön 529 szavazattal, 45 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament felszólítja a mai és holnapi csúcstalálkozón részt vevő európai állam- és kormányfőket, hogy „haladéktalanul” adják meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak. Grúzia esetében is ugyanezt kellene tenniük akkor, amikor annak kormánya teljesíti a Bizottság véleményében megjelölt prioritásokat.

Az Ukrajna elleni brutális orosz háború idején ez a lépés a vezető szerep, az elszántság és a jövőkép felmutatásával egyenértékű, vélik a képviselők. Ragaszkodnak hozzá, hogy nincs „gyorsított út” az uniós tagsághoz, a csatlakozás továbbra is érdemeken alapuló, strukturált folyamat, amelynek során teljesíteni kell az uniós tagság feltételeit és hatékony reformokat kell végrehajtani.

Az európai család büszke és elkötelezett tagjai

A Parlament felkéri Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia hatóságait, hogy „egyértelműen bizonyítsák politikai elhatározásukat” népük európai törekvéseinek megvalósítására, azaz gyorsítsák fel a reformokat az uniós tagsághoz szükséges feltételek mihamarabbi teljesítéséhez.

Az ukránok, moldávok és grúzok megérdemlik, hogy szabad, demokratikus és virágzó országokban éljenek, amelyek büszke és elkötelezett tagjai az európai családnak, jelentik ki a képviselők. Ezért sürgetik az Európai Tanácsot, hogy tegye meg az első fontos lépést afelé, hogy a három ország népének legitim törekvése megvalósuljon.

Az EU saját érdekét tekintve sincs alternatívája a bővítésének

Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy nincs alternatívája az Unió bővítésének, amely most még inkább a stabil, erős és egységes Unióba történő geostratégiai befektetésnek tekinthető. Az EU-tagságra törekvő országok teljes jogú uniós tagságának kilátásba helyezése az Unió saját politikai, gazdasági és biztonsági érdeke. A képviselők kiemelik: a nyugat-balkáni országok elakadt bővítési folyamatának is új lendületet kell kapnia.

A szerdai vita magyar felszólalója

Gál Kinga (független)

Háttér

Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint bármely ország kérheti uniós felvételét, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett. Az új csatlakozásokról a Tanács dönt egyhangúlag azt követően, hogy kikérte a Bizottság véleményét és megszerezte a Parlament hozzájárulását.

Ukrajna (február 28-án) és a Moldovai Köztársaság és Grúzia (március 3-án) Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán adta be uniós tagsági kérelmét. A Bizottság június 17-én hozta nyilvánosságra a három jelentkezéssel kapcsolatos véleményét, amelyben azt javasolta a Tanácsnak, hogy erősítse meg: Ukrajnának, a Moldovai Köztársaságnak és Grúziának van esélye az uniós csatlakozásra.

A tagjelöltté válás kérdése szerepel a ma és holnap Brüsszelben ülésező Európai Tanács napirendjén. Az uniós vezetők a csúcstalálkozó előtt nyugat-balkáni kollégáikkal találkoztak.