Javaslatokat dolgozott ki a készpénzforgalom csökkentésére a Nézőpont Intézet

Ország

Javaslatokat dolgozott ki a készpénzforgalom csökkentésére a Nézőpont Intézet, a dokumentumot a kutatóintézet pénteki budapesti konferenciáján mutatták be.

Magyarországon rekordmagas a készpénzállomány, az elmúlt tíz évben több mint duplájára nőtt a készpénzforgalom, ami rontja az ország versenyképességét – hangsúlyozta megnyitójában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Elmondta: három nagy témakörben hét-hét javaslatot dolgoztak ki a készpénzmentes gazdaság elérése érdekében.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára előadásában kiemelte: 2015-17-ben teret nyertek az elektronikus megoldások, egyebek mellett az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), az online pénztárgépek, valamint az online számlaadat-szolgáltatás is a gazdaság fehérítését szolgálja.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tervek szerint 2019-től olyan képzéseket indít, amelyek segítenek a kis- és középvállalkozásoknak a digitális hátrányok leküzdésében – mondta el György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
Izer Norbert kifejtette: a pénzügyi tárca törekszik az adóadminisztráció csökkentésére, itt is az elektronikus megoldásokat tartják a leghatékonyabbnak.

Magyarországon 210 ezer online pénztárgép működik, és 285 ezer vállalkozás regisztrált a NAV online számla rendszerébe. Ezek közül 165 ezer cég már küldött is be adatot, több mint tízmillió számlaadat érkezett be az adóhatósághoz az elmúlt két és fél hónapban – ismertette.
Az államtitkár hangsúlyozta: a tárca célja az elektronikus ügyintézés minél szélesebb elterjesztése, az adók területén megpróbálnak minél több adatot valós időben, külső beavatkozás nélkül eljuttatni a NAV-hoz. Szeretnének ösztönzőket beépíteni a rendszerbe, hogy a vállalkozások lássák az elektronikus számlázás előnyeit.

A csökkenő szürkegazdaság olyan erős költségvetési mozgásteret biztosít, ami lehetőséget nyújt növekedésre, adócsökkentésre, és ezzel a gazdaság újabb fehéredésére – tette hozzá.
György László, az ITM államtitkára kiemelte: az infokommunikációs infrastruktúra Magyarországon fejlett, ugyanakkor ennek használatában le vannak maradva a hazai felhasználók. A tárca célja, hogy felkészítse a magyar munkaadókat és munkavállalókat a technológiai kihívásokra.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a tárca várakozása szerint a jelenlegi formában két év múlva már nem lesz szükség a könyvelőkre Magyarországon. A könyvelőket fel kell készíteni erre az időszakra, illetve arra, hogy segítsék a hazai kkv-kat a digitalizációban – tette hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel előadásában ismertette: “A hófehér gazdaságért” elnevezésű dokumentumban a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi infrastruktúra és az állami szabályozás témakörében tettek összesen 21 javaslatot. Indítványozzák egyebek mellett az állampolgári jogon ingyenes bankszámlát, illetve kedvezményes pénzforgalmi számlát a kisvállalkozóknak.
A Nézőpont Intézet fontosnak tartja, hogy szélesebb körű legyen a nyugdíjak elektronikus folyósítása, valamint a bankkártya-használat és az elektronikus fizetés ösztönzése.

Javasolják a tanulmányban azt is, hogy legyen kötelező az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása az online pénztárgépeknél, néhány mintaszektorban legyen kötelező az elektronikus fizetés, valamint szükségesnek látják a POS-terminálok telepítésének folytatását.
A gazdaságfehérítést segítő állami szabályozási lehetőségek között említették egyebek mellett, hogy az elektronikus vásárlást adókedvezmények is ösztönözzék, csökkenjen 500 ezer forintra a készpénzes fizetésre vonatkozó értékhatár a vállalkozások közötti ügyletekben, valamint szűnjön meg a tranzakciós illeték a lakossági számláknál, a vállalkozásoknál pedig forgalom arányában legyen visszaigényelhető.