A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma tavaly 21 252-re nőtt az előző évi 20 240-ről, míg a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 65-re csökkent a 2024-es 75-ről – olvasható a nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről szóló csütörtökön megjelent jelentésben.
A kormany.hu oldalon a Dokumentumok között található elemzést a Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya állította össze.
A jelentés szerint Budapesten, Pest, valamint Borsod-Abaúj Zemplén vármegyében történt a legtöbb (3817, 2717, illetve 1210), míg Nógrádban a legkevesebb, 354 munkabaleset.
A nemzetgazdasági ágakat tekintve 2025-ben a legtöbb munkabaleset a feldolgozóiparban, a szállítás, raktározás és a kereskedelem, gépjárműjavítás területén történt.
A szakágazatok szerint a legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban (16), a második legtöbb a szállítás, raktározás ágazatban (12) történt, viszont ez utóbbiak szinte kivétel nélkül közúti közlekedés során következtek be, így nem munkavédelmi okokra vezethetők vissza.
A munkavállalók létszáma és a halálos munkabaleseti gyakorisági mutatók alapján az építőipar és a mezőgazdaság a két legveszélyesebb ágazat.
Megállapították, hogy gyakran munkavállalói szabálytalanság, egyebek mellett figyelmetlenség volt a baleset kiváltó oka, a háttérben azonban szinte minden esetben munkáltatói mulasztás állt, például, hogy a biztonságos munkavégzéshez nem álltak rendelkezésre a szükséges feltételek.
A jelentés szerint a munkavédelmi hatóság tavaly 6680 munkáltatót ellenőrzött és 191 087 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálta, az érintett munkáltatók 76,8, míg a vizsgált munkavállalók 51,4 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot.
A munkavédelmi hatóság az ellenőrzések 63,25 százalékát a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, a külszíni bányászat és az egészségügy területén folytatta le, mivel ezekben az ágazatokban a munkavállalók egészsége, biztonsága gyakoribb, illetve súlyosabb veszélyeztetésnek van kitéve.
Az ellenőrzések eredményeként a munkavédelmi hatóság 372 esetben munkavédelmi, 40 esetben közigazgatási, 79 esetben eljárási bírságot alkalmazott; a kiszabott munkavédelmi bírság összege meghaladta az 1,512 milliárd forintot, míg a kiszabott közigazgatási, illetve eljárási bírság összege 2,08 millió, illetve 10,330 millió forint volt.
Ágazati bontásban is kitértek az ellenőrzések tapasztalataira, egyebek mellett az építőiparra, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkavédelmi hatóságok felé tavaly 249 azbesztbontási munkát (pala és szórtazbeszt mentesítést) jelentettek be, ami csaknem megegyezik a 2024-es adattal.
A bejelentett munkák 1578 munkavállalót érintettek, számuk 2024-ben 1536 volt. A bejelentések 95,5 százaléka megfelelt a vonatkozó jogszabálynak, ami jelentős javulás 2024-hez képest, akkor a bejelentések 80,4 százaléka volt megfelelő.
A helyszíni ellenőrzéseknél a leggyakrabban feltárt hiányosságok közé tartozott a munkaterület nem megfelelő lehatárolása, a figyelmeztető jelzések hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása, és gyakori probléma volt a munkavédelmi oktatás hiánya.
A munkáltatók többnyire biztosították az egyéni védőeszközöket a munkavállalók részére, azonban néhány esetben azok védelmi képessége nem volt megfelelő.
A mezőgazdaság, erdőgazdaság nemzetgazdasági ágazatban tavaly 269 munkáltatót ellenőriztek, az érintettek 75 százalékánál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Ebben az ágazatban tavaly 10 halálos kimenetelű baleset történt, a három munkanapon túl gyógyuló sérüléssel járó munkabalesetek száma 592 volt.
Kiemelték, hogy az ágazatban a munkavállalók egészségét és biztonságát egyre inkább veszélyeztetik az egyre gyakoribb tartós hőhullámok, valamint az extrém napi hőingadozás, amely a munkavállaló fizikai terhelését fokozza.
A munkabalesetek nagy része elkerülhető lenne, ha a munkáltatók és a munkavállalók betartanák az előírásokat – állapította meg jelentésében a minisztérium főosztálya.
(MTI)
