|
|||||||
| A Parlament aggodalmát fejezi ki az egyes tagállamokban tapasztalható médiaellenes támadások miatt, és sürgős segítséget kér a hírszolgáltatók számára a digitális átalakuláshoz. | |||||||
| A szerdán 577 szavazattal, 47 ellenszavazat és 76 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők jelentős támogatást kérnek az Uniótól és a tagállamoktól a médiaágazat számára ahhoz, hogy a szektor talpra állhasson a járvány után és a digitális kor követelményeinek megfelelően tudjon átalakulni.
A pénzügyi és politikai függetlenség biztosítása A képviselőket aggasztja, hogy egyes tagállamokban az állam foglyul ejtette a médiát, máshol az újságírók megfélemlítését és elhallgattatását célzó, stratégiai pereket indítanak. A Parlament szerint ezért jogalkotási és nem jogalkotási eszközökkel kell megvédeni a média szereplőit. Az európai újságírók és újságírás pénzügyi és politikai függetlenségének fenntartása érdekében a képviselők szerint létre kellene hozni egy állandó uniós hírmédia-alapot, a médiának szánt helyreállítási forrásokból pedig olyan tagállamok médiaszervezeteit kell támogatni, ahol a média jelentős anyagi és politikai nyomásnak van kitéve, vagy jogállamisági problémákkal küzd. A képviselők emellett az adat- és hirdetési piacot uraló globális online szereplők „aránytalan gazdasági erejére és „ragadozó magatartására” figyelmeztetnek. Ezek a cégek bármilyen, a médiaszolgáltatók által készített jogszerű tartalmat eltávolíthatnak, jegyzik meg a képviselők. A Parlament a digitális szolgáltatásokról és piacokról szóló jogszabályok sürgős elfogadását kéri, amelyek egyenlő versenyfeltételeket és adathozzáférést biztosítanának az európai médiaorgánumoknak és szabályoznák a politikai reklámok piacát. Segítség az audiovizuális média számára A képviselők szerint az európai audiovizuális ipar – filmesek, producerek, terjesztők és mozik – támogatására és a filmgyártás és a befektetések ösztönzésére külön adópolitikai eszközöket, költségvetési és pénzügyi ösztönzőket kellene az Unióban létrehozni. Emellett biztosítási garanciákat kellene kialakítani audiovizuális koprodukciók számára és szabályokkal kellene elérni, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók legalább 30 százalékban európai alkotásokat szerepeltessenek a műsorkínálatukban. Dace Melbārde (ECR, Lettország) jelentéstevő szerint „Kritikus pillanathoz értünk, amikor az uniós média és audiovizuális ágazat megerősítése kulcsfontosságú. A médiavilág már a járvány előtt is sérülékeny volt, a járvány viszont fokozta az előtte álló kihívásokat és újabb nehézségeket teremtett. A közönség egyre gyakrabban a digitális szolgáltatókat választja, ezek bevétele pedig nagyrészt globális cégekhez áramlik. Az európai médiaágazat reklámbevételei tavaly jelentős mértékben visszaestek, márpedig ezek a bevételek kulcsszerepet játszanak a vállalatok finanszírozásában. A koronavírus-járvány ezzel egyidejűleg ráirányította a figyelmet a minőségi újságírás fontos szerepére: életekbe kerülhet, ha nem állnak rendelkezésre szakszerűen és gyorsan összeállított hírek.” Háttér Korai becslések szerint a koronavírus-járvány idején a hírmédia reklámbevételei 20–80%-kal csökkentek. A járvány idején jelentősen megcsappant az uniós audiovizuális szektor bevétele: a mozik és filmterjesztők 2020-as bevételük csaknem 70 százalékáról, összesen négymilliárd euróról voltak kénytelenek lemondani, miközben 30 százalékkal csökkent az aktív produkciók száma. A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy a szigorúbb egészségvédelmi és biztonsági intézkedések miatt a médiavállalatok költségei viszont nőttek. |
