A nonprofit szervezetek jogállásának Unió-szerte történő harmonizálásáról és az európai egyesület statútumának létrehozásáról fogadtak el ajánlásokat képviselők csütörtökön.
- A határon átnyúló nonprofit szervezetekre vonatkozó közös szabályzás létfontosságú lenne a páneurópai civil társadalom szempontjából
- A képviselők minden, a civil társadalom politikai alapú korlátozására tett kísérletet elítélnek
- Az egyesületeknek és nonprofit szervezeteknek nincs uniós szintű, közös jogállása, szemben a kereskedelmi vállalkozásokkal
A Parlament egy sor jogalkotási ajánlást fogadott el, amelyek mind az európai nonprofit szervezetek jogi helyzetének harmonizálását és megerősítését célozzák. Az ajánlások megvalósulásával a nonprofit szervezetek profitorientált társaikkal egyenlő jogokat élveznének.
A nonprofit szervezetek (azaz például egyesületek, jótékonysági szervezetek, alapítványok és hasonló szervezetek) alapvető feladatot látnak el a polgárok és a civil társadalom érdekeinek képviselete terén. Azonban a határon átnyúló nonprofit szervezetek előtt a közös uniós szabályzás hiánya és a nemzeti szabályok ellentmondásossága miatt számos indokolatlan adminisztratív és jogi akadály tornyosul. Emiatt ezek a szervezetek nem tudják teljes mértékben kihasználni az egységes piac előnyeit és nehezebben tudnak hozzájárulni a demokratikus társadalom működéséhez.
Harmonizált szabályzással az erősebb civil társadalomért
A képviselők a jogi bizonytalanság felszámolása és egy erős páneurópai civil társadalom kialakítása érdekében azt kérik a Bizottságtól, hogy nyújtson be egy olyan jogszabályjavaslatot, amely megteremti az európai egyesületek létrehozásának lehetőségét. A jogszabálynak többek között rendelkeznie kellene a határon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek alapítási, átláthatósági és a felelősségi szabályairól. A képviselők emellett az Unióban működő nonprofit szervezetekre vonatkozó közös minimumszabályokat is várnak annak érdekében, hogy az európai civil szervezetek akadály nélkül végezhessék munkájukat.
A civil társadalom védelme
A képviselőket aggasztja, hogy az egyesületek és nonprofit szervezetek működése elé egyre gyakrabban nemzeti szabályok vagy adminisztratív előírások gördítenek akadályt. A képviselők szerint ez akár a több tagállamban már egyébként is veszélybe került alapvető jogok, így a szólásszabadság és egyesülés szabadságának korlátozásához is vezethet. A képviselők szerint a korlátozó szabályok miatt több nonprofit szervezet inkább nem is kezd határon átnyúló munkába.
Mivel a nonprofit szervezetek fontos szerepet játszanak az európai demokrácia egészségének fenntartásában, a hatékony szakpolitikák működésében és a jogállamiság megőrzésében, ezért a jelentés elítél minden olyan kísérletet, amely a szervezet céljának, tevékenységi körének vagy finanszírozási forrásának politikai kívánatossága alapján próbálja korlátozni az európai civil szférát. A képviselők szintén elutasítják a nonprofit szervezetek közhasznú jogállásának megtagadását valós vagy vélt politikai tevékenységük alapján. Aggasztónak találják, hogy több tagállamban választott tisztségviselők és állami szervezetek indítottak rágalomhadjáratot és visszaélésszerű pereket nonprofit szervezetek ellen.
A jelentés kiemeli, hogy a nonprofit szervezetek működéséhez elengedhetetlen, hogy átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján és a nonprofitok európai közhasznú státuszának létrehozása révén megfelelő mennyiségű és könnyen hozzáférhető forrás álljon rendelkezésükre.
A jogalkotási kezdeményezésről szóló jelentést 530 szavazattal, 146 ellenszavazat és 15 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
Sergey Lagodinsky (Zöldek/EFA, Németország) jelentéstevő
„A jelentést nagy többséggel fogadtuk el, ez pedig jelzi, hogy mindegyik képviselőcsoport paradigmaváltást vár a nonprofit egyesületekkel és alapítványokkal kapcsolatos uniós politikában. A jelentés részletesen kidolgozott jogalkotási terveket javasol egyrészt az európai civil társadalomra vonatkozó minimumszabályokra, másrészt pedig a több tagállamban való működést lehetővé tevő uniós jogállás létrehozására. A Parlament igazi történelmi egységben döntött erről, és arra kéri a Bizottságot, hogy a jelentést tekintse a jövőbeli jogszabály alapjául.”
A vita magyar felszólalói
Donáth Anna (Renew Europe)
Schaller-Baross Ernő (független)
A következő lépések
A parlamenti kezdeményezésre válaszul az Európai Bizottságnak jogszabály-tervezetet kell benyújtania, vagy tájékoztatnia kell a Parlamentet az elutasító döntéséről.
