A gyülekezeti élet élénkítését, az istentiszteletek élőbbé tételét tekinti most kezdődő püspöki szolgálata fontos feladatának a Tiszántúli Református Egyházkerület megválasztott püspöke.
Mindez azt a célt szolgálja, hogy “aki közénk tartozik, érezze: jó reformátusnak lenni, jó reformátusként élni az életünket” – mondta Fekete Károly az MTI-nek adott interjúban.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem jelenlegi rektora, a Református Kollégium igazgatótanácsának elnöke Bölcskei Gusztáv 18 éves püspöki szolgálata után veszi át a legnagyobb, 414 egyházközséget tömörítő egyházkerület irányítását.
Fekete Károlyt tavaly december 9-én választották meg a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének.
“Megrengetné a magyar reformátusságot, ha a Tiszántúl nem lenne benne” – vallja az új püspök. Szavai alátámasztására emlékeztetett az 1567-es alkotmányozó zsinatra. A zsinat a debreceni hitvallásban rögzítette azt a sajátos lelkiséget, amelyben a puritán hagyományok, a protestáns puritán mozgalmak meghatározóak voltak.
Ennek a terjesztésében nagy szerepe volt a debreceni Református Kollégiumnak – tette hozzá, megjegyezve, hogy “a tiszántúli olyan mértéktartó imádságos lelkület, amely nem hivalkodó, nem akar erőszakos misszióval fellépni, tiszteletben tartja a hit személyességét, és olyan hozzáállást képvisel, amely a protestáns-ortodox értékeket is magában foglalja”.
Fekete Károly utalt arra, hogy a rendszerváltás után sok energia ment el külső építkezésre, ami persze fontos, mert “az egyháznak látszania kell”.
Az iskolarendszer, a diakóniai intézmények azonban csak akkor élnek, ha a gyülekezetek is jól működnek, ezért nagy figyelmet kell fordítani a lelki megújulásra – fűzte hozzá.
Fekete Károly szerint a “lelkiség felfrissítéséhez” hozzájárulhat az igehirdetés megújítása, meg kell találni “az evangélium hirdetésének indirekt módját”. A klasszikus istentiszteletek mellett olyan alkalmakat kell rendszeresíteni, ahol van lehetőség visszakérdezni, megbeszélni, értelmezni az összefüggéseket, ami “a felnőtt embert segíti, hogy fantáziát lásson és jártasságot szerezzen a bibliai gondolatban” – magyarázta a református püspök.
Mindezek érdekében – tette hozzá – az egyházkerületben gyülekezeti felnőttképzési programot indítanak, ettől a gyülekezeti élet élénkítését is várják.
A püspök a gyülekezeti élet élénkítése mellett fontosnak tartja az istentiszteletek élőbbé tételét. “Az istentisztelet a gyülekezet szívverése, amely nem a lelkész magánszáma, hanem közösségi feladat” – vallja a püspök, megjegyezve ugyanakkor, hogy az igehirdetés a lelkész legfontosabb tevékenysége.
Fekete Károly, aki a Magyar Református Egyház Generális Konventje liturgiai bizottságának is elnöke, jelezte: hamarosan új, a gyülekezeti aktivitást is segítő, egységes istentiszteleti rendet vezetnek be a Kárpát-medencében.
“Püspöki szolgálatom fontos területe lesz az istentisztelet megújításának segítése, és a gyülekezeti megújulás támogatása, amire óriási szükség van” – összegezte a törekvéseit Fekete Károly az MTI-nek.
A hit- és erkölcstan órarendbe iktatása “váratlanul jött, és sok fejtörést okoz” – mondta. Hozzátette: a hitoktatók továbbképzése mellett a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen most indul az osztatlan vallástanárképzés, amely hozzájárul ahhoz, hogy megfelelő számú és felkészültségű szakember álljon rendelkezésre az iskolai hittanoktatásban.
A közéleti együttműködéssel kapcsolatban Fekete Károly kifejtette: “az egyetem, a tudományos élet, a város összefogása olyan feladat, amelyet egy debreceni református püspöknek a szívén kell viselnie, s ezt meg is teszem”.
A Tiszántúli Református Egyházkerület új püspökét szombaton szentelik fel a debreceni Református Nagytemplomban.
