A Parlament az Unió polgári védelmi képességének fejlesztéséről foglalt állást annak érdekében, hogy az EU a koronavírushoz hasonló, nagy vészhelyzetek esetén hatékonyabban reagálhasson.
Az Unió polgári védelmi mechanizmusa a polgári védelmi intézkedések koordinálása és támogatása révén már többek között a koronavírus járvány során is segítséget nyújtott a tagállamoknak az európaiak életének védelmében. A RescEU-n keresztül szereztek be például lélegeztetőgépeket, egyéni védőeszközöket, védőoltásokat, terápiás eszközöket és laboratóriumi felszereléseket, amelyekkel a járvány alatt a nemzeti egészségügyi szerveket segítették ki. Ezen a héten pedig a Moria menekülttábor leégése után segélyszállítmányokat juttatott el a Leszbosz-szigeten lévő menekülteknek.
Azonban a járvány arra is rávilágított, hogy a több tagállamot egyszerre sújtó vészhelyzet esetén a jelenlegi válságkezelő rendszernek megvannak a korlátai. A Parlament ezért a RescEU rendszeren keresztül az Unió szerepének megerősítését kéri, így biztosítva, hogy a tagállamok hasonló vészhelyzet esetén legközelebb ne csak magukra, vagy önkéntes segítségre számíthassanak.
Nagyobb és átláthatóbb uniós finanszírozásra van szükség
A költségvetésről és a helyreállítási alapról jelenleg is zajló tárgyalások során a Parlament támogatta a Bizottságot a polgári védelmi képességre elkülönített összeg jelentős emelésében.
Azonban a Parlament többek között új berendezések, felszerelések beszerzésével a RescEU számára még nagyobb forrást biztosítana a megfelelő felkészültség biztosítására. Ezekre az eszközökre akkor lehet szükség, amikor egy-egy tagállam eléri hazai kapacitásai határát. A RescEU-készletekkel gyorsan és hatékonyan lehetne reagálni a súlyos vészhelyzetekre vagy a ritkán előforduló, de széleskörű hatással járó eseményekre, például olyan egészségügyi vészhelyzetekre, mint a koronavírus-járvány.
Az uniós támogatások átláthatóbbá tétele érdekében a képviselők meghatároznák, hogy a három fő csoport – megelőzés, felkészültség és reagálás – közül melyik céljára szánja az EU az összeget.
Nikosz Andrulakisz (S&D, Görögország) jelentéstevő szerint
„Több szolidaritásra van szükség Európában. A parlamenti javaslat nagyobb védelmet és segítséget biztosít az európaiaknak, éljenek bármelyik tagállamban: a társfinanszírozási rátát száz százalékra emeljük, jobb megelőző intézkedéseket javaslunk és lehetőséget adunk a Bizottságnak arra, hogy a szükséges eszközöket beszerezze vagy kibérelje. A Parlament kész a tárgyalásokra. Szeretnénk, ha a mechanizmus mielőbb készen állna nem csupán a koronavírus-járvány második hullámának vagy esetleges erdőtüzek kezelésére, hanem bármilyen más jövőbeli természeti vagy ember által okozott katasztrófára is” – mondta a jelentéstevő a szavazás után.
A következő lépések
A jelentést 617 szavazttal, 52 ellenszavazat és 23 tartózkodás mellett fogadták el. A Parlament most már készen áll a tárgyalások megkezdésére a tagállamokkal annak érdekében, hogy a mechanizmus 2021 januárjában életbe léphessen.
Háttér
A 2013-ban létrehozott polgári védelmi mechanizmus célja eredetileg a tagállamok közötti együttműködés megerősítése volt a válságok megelőzése, a válságokra való felkészülés és a válságkezelés során. A tagállamok akkor kérhetnek a mechanizmuson keresztül önkéntes segítséget a többi tagállamtól, ha egy vészhelyzet puszta nagyságrendje miatt meghaladja saját válságkezelési képességeiket.
A RescEU-t 2019-ben hozták létre abból a célból, hogy az Unió közvetlenül segíteni tudjon a válság sújtotta, és a saját lehetőségeit már kimerítő tagállamoknak. A RescEU tűzoltó-helikopterei és repülői több tagállamban vettek részt az életek mentésében földrengések, hurrikánok, árvizek és erdőtüzek esetén. A RescEU uniós polgárok evakuálásában is segédkezett – többek között a koronavírus-járvány idején is több mint 75 ezer európait hozott haza. A járvány idején szintén a RescEU-n keresztül biztosítottak számos orvosi berendezést – lélegeztetőgépeket, személyes védelmi felszerelést, terápiás és laboratóriumi eszközöket – a nemzeti egészségügyi szerveknek.
