Pedig az esetek 80 százalékában ez megelőzhető lenne. Erre hívja fel a figyelmet az októberi látás hónapja.
A vakság hátterében leggyakrabban az időskori ideghártya elfajulása (szenilis makuladegeneráció) áll. Ahogyan az évek előrehaladtával az érfalakon lerakódik a koleszterin és a mész, majd érszűkületet és romló keringést okoz, ugyanez történik az ideghártyán, az éleslátás helyén is. Gyakran vezet vaksághoz a cukorbetegség által okozott szövődmény, valamint a nagyfokú, mínusz 10-es dioptriánál erősebb rövidlátás és a glaukóma (zöldhályog) is
– sorolja Berta András egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Szemklinikájának igazgatója.
A látás hónapja éppen ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy negyven éves kor után évente egyszer, probléma esetén pedig azonnal szemorvoshoz kell fordulni. A betegségek ugyanis szűrővizsgálatokkal már akkor is felfedezhetők, amikor azok még nem okoznak panaszokat.
A szemfenék vizsgálatával a hajszálereken már láthatóak lehetnek a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés tünetei. A szemnyomás ellenőrzésével pedig a zöldhályog szűrhető ki, ennek kialakulásakor ugyanis megnövekszik a szemnyomás, ám a páciens ezt kezdetben ugyanúgy nem érzi, mint a magas vérnyomást. A glaukóma kialakulását megakadályozni nem lehet, ám időben felfedezve a vakságot meg lehet előzni.
A szakember kiemeli, hogy napjainkban több látásprobléma van – főként rövidlátás – mint egy emberöltővel ezelőtt, amiért kézenfekvő lenne az okostelefont, tabletet és számítógépet okolni, ám ennél összetettebb a magyarázat.
Berta professzor egyik okként azt a jelenséget említi, hogy a mai gyerekek általában magasabbra nőnek, mint szüleik, így a szemgolyójuk is nagyobb. A látásunk pedig akkor tökéletes, ha a szemgolyó nagysága és a szem össztörőereje arányban van. Utóbbi érték velünk született tulajdonság, életünk során nem változik, ám a szemgolyó körülbelül 18-21 éves korig nő. Ha pedig a szemgolyó nagyobb, mint ami a törőerőnek megfelelne, akkor rövidlátó lesz valaki. Ezért is több manapság a szemüveges gyermek.
Egy másik magyarázat szerint pedig korábban azt gondolták a szemorvosok, hogy a látáscsökkenés oka az, ha sokáig közeli tárgyra nézünk, ám napjainkban egyre inkább azt bizonyítják a vizsgálatok, hogy a szabadban, friss levegőn töltött aktív tevékenység és a mozgás hiánya árt leginkább a szemnek. Ebből a szempontból tehát nem az a lényeges, hogy egy gyermek órákig televíziót néz, a számítógépen játszik, kottát vagy éppen klasszikusokat olvas – persze pedagógiai szempontból nem mindegy, hogy melyiket műveli –, az a lényeg, hogy elég időt töltsön mozgással, sporttal – mondja a klinikaigazgató.
A professzor példát is hoz minderre, miszerint Kínában a 15 éves gyerekek 60 százaléka rövidlátó, ami nagyon magas arány, viszonyításképpen hazánkban ez körülbelül 20 százalék. Amikor ennek okát vizsgálták, a tudósok tanulmányozták a világ más országaiban, például Ausztráliában és Kanadában élő kínai gyerekek életmódját, táplálkozását, és azt tapasztalták, hogy közöttük lényegesen kevesebb a rövidlátó. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy nem a genetikával vagy a táplálkozással függhet össze a rövidlátás, hanem míg az angolszász iskolarendszerben nagy hangsúlyt kap a sport és a mozgás, addig Kínában erre nem fordítanak kellő hangsúlyt.
