A tudásközpontok kiemelt szerepéről is szó volt a TOP 100 kiadványt bemutató gálán csütörtökön. Előadásában Szilvássy Zoltán rektor az intézményi oktatásfejlesztési és kutatási törekvések mellett a Debrecen-Nagyvárad-Kassa innovációs-gazdasági együttműködési folyosóról beszélt.
Hajdú-Bihar megye gazdaságának és legjelentősebb gazdálkodóinak teljesítményét elemzi és összegzi a Napló TOP 100 kiadványa. A megyei kereskedelmi és iparkamara, a Hajdú-Bihar Napló, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei szervezete szakmai program keretében mutatta be a kiadványt.
– A közép- és hosszútávú gazdasági sikerek eléréséhez egyre sürgetőbb a megfelelő szaktudás jelenléte a régióban. Versenyképességünknek a tudás alapú gazdaság a feltétele, és ehhez megfelelőek a feltételek, rajtunk múlik, hogy hogyan tudunk ezzel élni – fogalmazott köszöntőjében Miklóssy Ferenc, az iparkamara megyei elnöke.
A korábban megkötött Foglalkoztatási Paktum végrehajtásának részleteiről beszélt köszöntőjében Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a piaci szereplőknek az aktivitására és segítségére is szükség van ahhoz, hogy a megyei intézmények beiskolázása vonzó legyen, ezáltal a munkaerőpiaci szempontok a képzések és szakmák bemutatásánál is erőteljesebben érvényesülhessenek. Közreműködésükkel ugyanis a hiányszakmák területén nagyobb sikerrel lehet megszólítani a fiatalokat, illetve a munkanélkülieket, inaktív rétegeket. Rácz Róbert kormánymegbízott arra emlékeztette a gazdasági szereplőkből álló közönséget, hogy a rendszerváltás óta eltelt 25 évben az országnak újra meg kellett tanulni „vállalkozni”, a cégek jelenlegi teljesítménye ezért is nagy eredmény. Azt kérte a gálán részt vevő cégvezetőktől, hogy az állami és foglalkoztatási források hatékony elosztása érdekében minél több visszajelzést adjanak a döntéshozóknak.
Szilvássy Zoltán rektor a Debreceni Egyetem szerepe és víziója kapcsán hangsúlyozta: a megfelelő szakemberképzés mellett az intézmény célja, hogy a kis- és középvállalkozásoknak megfelelő innovációs hátteret nyújtson. Azok ugyanis nem képesek a multicégekhez hasonló nagyságrendű forrást biztosítani a kutatásfejlesztésre, technológiájuk sokszor elavult, a hiányzó automatizálás és digitalizálás miatt nem versenyképesek. Emlékeztetett rá, hogy az egyetemi háttérnek nagy szerepe volt abban, hogy a Richter Gyógyszergyár megjelent Debrecenben.
– A tudatos innovációs és gazdaságfejlesztési célok motiválták az intézményt az egészségipari fókuszterület kijelölésére, melyben a gyógyítás, gyógyszeripar, biotechnológia mellett szerepe van az élelmiszeriparnak, egészségturisztikának és az orvosiműszer-gyártásnak is. Ezt a gazdaságfejlesztési irányt folytatjuk most a határon átnyúló ágazati együttműködések erősítésével. Az európai gazdasági folyamatokat látva fogalmaztuk meg, hogy együttműködési folyosók (industrial channel) kialakítását kezdeményezzük. Ennek első lépéseit már megtettük a Debrecen-Kassa-Nagyvárad tengelyen – fejtette ki Szilvássy Zoltán.
A rektor hozzátette: az intézmény a műszaki-informatikai képzési terület erősítésére is törekszik, ezért a közelmúltban megalakították a Műszaki Informatikai Kabinetet.
Papp László, Debrecen polgármestere az oktatás- és gazdaságfejlesztést nevezte a következő évek fő feladatának.
– Idén 3000 új munkahely jöhet létre Debrecenben, de a hosszútávú elképzeléseinkben 2024-re 15 ezer új álláshely szerepel. A szakképzésben 30%-os létszámnövekedéssel tervezünk, míg a Debreceni Egyetem hallgatói létszáma szeretnénk, ha 2050-re elérné az 50 ezres számot – bizakodott a Papp László.
A polgármester ismertette, hogy a hiányszakmák iránti érdeklődés növelésére 2017-ben a város ösztöndíjalapot hirdet azokon a szakokon, amelyeknél a piaci szereplők növekedését leginkább a munkaerőhiány gátolja.
A Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Házában rendezett TOP 100 Gálán a szervezők részletesen is bemutatták a 100 oldalas kiadványt, majd átadták az idei TOP100 díjakat.
