A keddi kamatdöntést követően az MTI által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy az alapkamat 2019 végéig változatlan maradhat.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában azt írta: a kamatpályára vonatkozó előrejelzésük nem változott, azaz 2019 végéig nem számítanak a 0,9 százalékos alapkamat változtatására. A szakember 2018 végéig elhanyagolható esélyét látja annak, hogy a bankközi kamat emelkedjen, várakozása szerint a 3 hónapos BUBOR kamat a jelenlegi 0,15 százalékról még tovább csökkenhet a következő hónapokban.
Ürmössy Gergely közölte: a Magyar Nemzeti Bank akkor kerül kamatemelési lépéskényszerbe, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a vártnál gyorsabban és agresszívebben kezdi meg a mérlegfőösszegének leépítését, illetve az Európai Központi Bank a vártnál korábban kezdi meg a kötvényvásárlási programjának kivezetését. Egyelőre úgy tűnik, hogy ennek a két eseménynek kicsi a valószínűsége – fűzte hozzá.
Az Erste Bank vezető elemzője kiemelte: a szeptemberi ülés alkalmával a monetáris tanács nemcsak az alapkamatról dönthet, hanem a 3 hónapos jegybanki betét mennyiségi korlátozásáról is. Szeptember végéig 300 milliárd forintra csökken a bankrendszer által elhelyezhető likviditás mennyisége, azt követően pedig a 3 hónapos betét teljesen megszűnhet az idei év végéig.
Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdasági elemzési osztályának vezetője elmondta: a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év második feléig nem számítanak, akkor is először a nem-konvencionális eszközöket vonhatja vissza a jegybank, ezt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja – tette hozzá.
Suppan Gergely kifejtette: az inflációs nyomás hiányában és a vártnál lassabb növekedés miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket. Az idén decemberig folytatódik az Európai Központi Bank (EKB) havi 60 milliárd euró összegű eszközvásárlási programja, amit jövőre feltehetően csak fokozatosan vezetnek ki, míg kamatemelésre a jövő év végéig nem lehet számítani. Ezalatt a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek – fűzte hozzá a Takarékbank vezető elemzője.
Suppan Gergely hangsúlyozta: kedvező, hogy hosszú idő óta stabil, kiszámítható pályán van a jegybanki alapkamat.
Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője jelezte: a jegybank legfontosabb eszköze 2015 szeptembere óta a három hónapos futamidejű MNB-betét. Az eszköz hozama tükrözi leginkább a monetáris folyamatokat. A három hónapos futamidejű MNB-betétet 2016. október 26-a óta mennyiségi korlátozás mellett lehet igénybe venni, melynek a negyedéves keretösszegét folyamatosan csökkentették, legutóbb 300 milliárd forintra vitték le.
Rámutatott: a következő, szeptember 19-i ülésen döntenek majd a negyedik negyedéves limit összegéről, a várakozásaik szerint újabb 100-200 milliárd forintos csökkentésről születhet döntés. Az eszköz a későbbiekben megszűnhet, és a jegybank átállhat az aktív, hitelezési oldalra.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője közölte: a kamatdöntéshez fűzött kommentárból kiderült, hogy továbbra is lazák maradhatnak a monetáris feltételek.
Hozzátette: ahogy arra számítottak, a jegybank utalt arra, hogy a három hónapos betéteknél további csökkentés lehet szeptemberben, ez lényegében monetáris lazításnak felel meg.
A szakértő szerint a három hónapos betéti korlátot az év végére 100 milliárdra viheti le a jegybank, erről szeptemberben várható a döntés.
A laza monetáris feltételek fenntartásában szerepet játszik az is, hogy az infláció még nem érte el a jegybank által kitűzött 3 százalékos célszintet. A nemzetközi szintéren még a laza kondíciók dominálnak, és a piac kevésbé hisz abban, hogy hamarosan jelentős szigorítás következne be – jelezte Németh Dávid.
